Millimar: Pontos mérési eredmények a hőmérséklet-kompenzációnak köszönhetően

Ennek hátterében egy természetes fizikai jelenség áll: a legtöbb anyag melegítéskor kitágul, majd lehűléskor ismét összehúzódik. A gyártási méréstechnikában a vizsgálati eljárás célja a munkadarab tényleges méretének meghatározása. Az első, 1931-es ISO 1 szabvány alapján ezt a hőmérsékletet automatikusan 20 °Celsiusnak feltételezik. Azonban csak kevés mérőrendszer figyeli a munkadarab hőmérsékletét, vagy egyáltalán megkísérli korrigálni a mért értékeket.

A termikus méreteltérések számos tényezője

Sok minőségügyi vezető feltételezi, hogy a mérendő munkadarab hő által okozott méreteltérését a mérőeszköz és a beállító szabványok megfelelő tágulásával kompenzálják: Minden alkatrész ugyanolyan mértékben tágul vagy zsugorodik, így az eredmény végül helyes lesz. A valóságban azonban ez nem így van. A mérőeszköz, a beállítómester és a munkadarab - a mérőrendszer három hardverkomponense - különböző anyagokból készülhet, így hőhatás hatására is különbözőképpen viselkednek - még akkor is, ha mindegyiknek azonos a hőmérséklete. Az egyes alkatrészek hőmérséklete azonban ténylegesen eltérhet egymástól:

• A száraz megmunkálásból frissen kijött munkadarabok több fokkal melegebbek lehetnek, és órákig így is maradnak.
• A hűtőközeggel megmunkált alkatrészek hűvösebbek lehetnek.
• A mérőeszköz vagy a beállítási mester állhat a munkapadon közvetlen napfényben vagy egy fűtő- vagy hűtőszelep alatt, és ezért lehet melegebb vagy hűvösebb.
• Egy helyiségben a hőmérséklet rétegződése hőmérsékletkülönbségeket eredményezhet a padlóhoz közeli és a magas polcon lévő alkatrészek között.
• Az alkatrészek relatív tömege is különbséget jelenthet: például egy motorblokknak tovább tart kiegyenlítődnie a környezeti hőmérséklethez, mint egy furatdugó-mérőnek.

Bizonyos esetekben a mérőeszköz és a munkadarab hőingadozásának ellentétes hatása is lehet, ami ahelyett, hogy kiegyenlítené a mérési hibát, növeli azt. Például a magas hőmérséklet hatására a furatmérők érintkezői hosszabbak lesznek. Ez viszont azt eredményezi, hogy a belső átmérő kisebb lesz a ténylegesen mértnél. Másrészt egy vékony falú alkatrész belső átmérője magasabb hőmérsékleten nagyobb lesz.

Környezeti ellenőrzés mérőlaboratóriumok számára

Egyes gyártó cégek a helyiség környezetének szabályozásával próbálják megoldani ezt a problémát. Ez magában foglalja például a kifinomult fűtés-, szellőzés- és légkondicionálás-szabályozás (HVAC) telepítését vagy szerkezeti változtatásokat. Ezek az intézkedések a mérőlaboratóriumokban hatékonyak, de a gépcsarnokokban nem. Ezek az épületek túl nagyok, túl sok hőtermelő berendezést vagy gépet tartalmaznak, és ezért összességében túl sok változót.

Megoldás a Mahr-tól

Célszerűbb a mérőeszköz, a beállító mester és a munkadarab hőmérsékletét mérni, és a hőingadozásokat az ismert tágulási együtthatók alapján kompenzálni. A Mahr ehhez az alkalmazáshoz a megfelelő megoldást kínálja: A Millimar termékcsalád esetében a Millimar Cockpit szoftver és egy kereskedelmi forgalomban kapható külső hőmérsékletmérő eszköz kombinációjából áll. A mérési elrendezésben két érzékelő van felszerelve: egy a beállító mester hőmérsékletének mérésére és egy a munkadarab hőmérsékletének mérésére. A Mahr szoftver most már a különböző alkatrészek különböző tágulási együtthatóihoz programozható. Az eredményeket rögzíti, és kiszámítja a hőmérséklet-kompenzált mérési eredményt. A felhasználók a Mahr szoftverben további kompenzációs tényezőket is megadhatnak, például szokatlan geometriák vagy a munkadarab felületi és belső hőmérséklete közötti különbségek esetén. Így az ügyfelek rendkívül hatékony megoldást kapnak: egy ilyen típusú hőmérséklet-kompenzációs rendszer általában 90-95 százalékkal csökkenti a hő által okozott mérési hibákat.

Szeretne további információkat a Millimar Cockpit szoftverről? Akkor tekintse meg weboldalunkat.

Vagy lépjen kapcsolatba velünk, ha kérdései vannak.