Új eljárás a régi kincsekhez

Bűnözői bandáknak újra és újra sikerül látványos betöréseket végrehajtaniuk múzeumokban - mint legutóbb a drezdai Zöld Páncélteremben vagy a berlini Bode Múzeumban. A feketepiacon az ellopott kiállítási tárgyak milliókat érnek. Ugyanakkor a művészeti és kulturális javak iránti kereslet a nemzetközi színtéren egyre nő, és nem áll meg a rablott műkincsek és a lopott áruk előtt. "A védtelen régészeti lelőhelyek fosztogatása és a kulturális javak illegális kereskedelme hatalmas problémát jelent" - mondja Dr. William (Bill) Wei, nyugalmazott vezető konzervációs kutató. Sok éven át dolgozott aRijksdienst voor het Cultureel Erfgoednél, a holland kulturális örökségvédelmi ügynökségnél. Gyakran előfordult már, hogy neves múzeumokban találtak bizonyítékokat a gyűjteményekből vagy polgárháborús övezetekből származó rablott műkincsekre. Ezek a múzeumok nyilvánvalóan nem néztek nagyon alaposan utána, amikor megvásárolták a kiállítási tárgyakat. Ezen okok miatt a nemzetközi művészeti közösség már régóta úgynevezett "tárgyi útleveleket" követel a műalkotások és a kultúrtörténeti alkotások számára. Ezek állítólag megbízható származási igazolást nyújtanak a vásárlóknak, és így megvédik őket a hamisítványoktól vagy a lopott áruktól. Ez a vámhatóságok számára is felbecsülhetetlen segítséget jelentene.

EU-projekt a Mahr technológiával De hogyan lehet a műveket tartósan védeni a lopás ellen? Hogyan lehet őket teljesen hamisíthatatlanná tenni? És hogyan lehet egy múzeum biztos abban, hogy a különleges kiállításokra kölcsönzött eredeti műtárgyak valóban visszakerülnek - és nem jól elkészített hamisítványok? A "FING-ART-PRINT" elnevezésű uniós projekt keretében 2005 és 2008 között erre a problémára egy ígéretes megoldást dolgoztak ki, amelyet most hosszú távú vizsgálatok ismét megerősítettek: Mint minden műalkotás maga, annak felületi struktúrái is mikrométeres szinten egyediek. Bill Wei kutatócsoportjának munkatársai 3D-s méréstechnikával szkennelték ezeket, és így egyfajta ujjlenyomatot hoztak létre. És ez valóban ugyanolyan egyedi, mint az emberi ujjlenyomat. "Egy ilyen ujjlenyomat a tárgy bármely titkos területén rögzül, és könnyen összevethető, amikor a kiállítási tárgyakat visszaszolgáltatják, vagy amikor azok átmennek a vámon" - magyarázza Wei, aki a kulturális javak védelmezője. A FING-ART-PRINT projekt részeként Wei több mint harminc, tíz múzeum és két magángaléria által rendelkezésre bocsátott tárgy felületi struktúráját vizsgálta meg.

A módszer A mérések alapja a konfokális technológia, amelyet a Mahr méréstechnikai specialista fejlesztett ki oberhauseni telephelyén. A konfokális technológia általában azt használja ki, hogy egy felület különböző magassági/mélységi szintjei a mikroszkóp lencséjének fel-le mozgatásával megfigyelhetők. A konfokális mikroszkóp az összes szintet "lemintázza", és másodpercek alatt topográfiai térképpé állítja össze. "Eközben egy mikrométernél kisebb térbeli és 0,2 mikrométernél kisebb mélységi felbontás érhető el, ami bőven elegendő egy hamisíthatatlan ujjlenyomathoz" - magyarázza a kutató. Az érdességi adatok ASCII-fájlként, a topográfiai térképek pedig JPEG-fájlként állnak rendelkezésre, így bármilyen archiváló rendszerrel kompatibilisek. A vámtisztviselők a FING-ART-PRINT segítségével a tárgyak "ujjlenyomatát" összevethetik a nemzetközi adatbázisokkal.

Amérések részletei: kísérleti beállítások A FING-ART-PRINT esetében az ujjlenyomatokat először a MarSurf CM sorozathoz tartozó asztali készülékkel rögzítették. Egy 10x objektívet használtunk, amely tíz milliméteres távolságot biztosított a tárgytól. A 3D-s eszköz lencséjének látómezeje körülbelül 1,6 × 1,6 milliméter. A méréshez három-négy mikrométeres térbeli felbontást és egy mikrométeres mélységfelbontást választottunk. Egy ilyen méretű és felbontású ujjlenyomat felvétele kevesebb mint 30 másodpercet vesz igénybe. "Az asztali modell előnye a stabilitás. A berendezés rögzített geometriája azonban korlátozza a tárgyak méretét és alakját, valamint az "ujjlenyomatok", azaz a szkennelések helyének megválasztását, mivel azokat a keskeny objektívlencse alatt kell elhelyezni. Ez megnehezíti az ujjlenyomat visszakeresését is" - magyarázza Bill Wei. Egy második beállításban a MarSurf CM mobile néven mobil alkalmazásokhoz kifejlesztett készüléket egy robotkarra szerelték, és rugalmasan közelítették meg a tárgyakat. Az előny: az ujjlenyomat szinte bármilyen helyen felvehető; egy webkamera dokumentálja a pontos pozíciót. A MarWin kiértékelő szoftver egy képillesztési algoritmussal rendelkezik, amely a webkamera képeinek segítségével segíti a felhasználót az ujjlenyomatok helyének meghatározásában a tárgy későbbi pozicionálásakor.

Hosszú távú tesztek igazolják a tartósságot Annak biztosítása érdekében, hogy az ujjlenyomatok hosszú távon is sértetlenek maradjanak, további vizsgálatokat végeztek a tartósságukról. A tizenöt év után megújított tesztsorozatok jelenleg azt mutatják, hogy az érdesség nem változik jelentősen az időszak alatt. Kivételt képez a friss, még nem átszáradt színek érdessége. A tárgyak tisztítása vagy véletlenszerű sérülése szintén befolyásolja a mérési eredményt. A FING-ART-PRINT projekt eredményei tehát azt mutatják, hogy az ujjlenyomatvétel ígéretes módja a tárgyak azonosításának és a lopás és az illegális kereskedelem elleni védelemnek. 2019 óta Bill Wei egykori irodájában immár egy saját MarSurf CM-mobil is található; ő maga már nyugdíjas, de továbbra is aktívan kutat. Az ujjlenyomatok így a tárgyi útlevél részeként használhatók, amely a kulturális örökség tárgyai illegális kereskedelme elleni küzdelem egyik sarokköve. A sikeres hosszú távú tesztek után a kutató most partnereket keres a rendszer nemzetközi forgalmazásához.